A cselekvő hit - Kalocsai Református Egyházközség

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Aktuális > Írásaink
A cselekvő hit (Józsué 2,1-24)

„Hit által nem veszett el az engedetlenekkel együtt Ráháb, a parázna nő, amikor a kémeket békességgel befogadta.” (Zsidók 11, 31)
 
Ráháb, a prostituált, egy lapon szerepel a hit hőseivel a zsidók 11-ben. Milyen csodálatos dolog, hogy Isten nem a származást, még csak nem is az előéletet tekinti, hanem azt, hogy kiben van élő és cselekvő hit. Ráháb befogadja, elrejti a Józsué által küldött kémeket, sőt még a királynak is hazudik és segít a szökésükben. Vajon miért teszi mindezt? Azért, mert ő valóban hisz Izrael Istenében, az egyetlen Úrban. Olyan dolgokban hitt, amiről nem lehetett meggyőződve. Feltehette magának a kérdést: mi lesz, ha mégsem kerül Jerikó az izraeliek kezébe? Jerikó egy duplán megerősített és nagyon jól ellátott erődítmény volt, míg az izraeliek eddig csak törzsi népek ellen hadakoztak. Nem volt megfelelő eszköze egy ilyen komoly város bevételéhez. Miért gondolta Ráháb mégis, hogy Jerikó el fog esni? Azért, mert hallotta, hogy miként vitte Isten győzelemre a népét, és neki ez elég volt. Túllátott a láthatón! Ahogyan Dávidnál is olvassuk: „Mert az Úr kezében van a háború”. E mellett olyan ismeretre támaszkodott, ami nem volt bizonyított. Izrael csodálatos győzelmeiről való tudása hallomáson alapult, tehát hite mások elbeszélésén alapult. Neki azonban ez mégis elég volt. A mi hitünk is „másodkézből való”, mégis elfogadjuk a Szentírás történeteit és üzeneteit. Egy teológus így fogalmazta ezt meg: „A hit az, amikor az ember tudja, hogy ott az óceán, noha csak a patakot látja”. Ráháb látta a patakot, és mi is láthatjuk azt. Ráháb olyan Istenhez kezdett el ragaszkodni, Akiről csak hallott, mégis bízott ebben az Istenben. A világban minden kapcsolatot igazolunk valamilyen papírral. Van születési, házassági, halotti anyakönyvi kivonat. Van útlevél, személyi igazolvány, jogosítvány stb. Mindezek a valahová tartozást hivatottak igazolni. Vajon van-e ilyen papírunk az Istennel való kapcsolatunkról? Ráháb Istenhez való ragaszkodása, akárcsak a mi ragaszkodásunk Istenhez, nem valamilyen dokumentumon alapszik, hanem a hiten. „Hit nélkül senki sem lehet kedves Isten előtt…” – olvassuk ugyancsak a zsidókhoz írt levélben. Végül pedig Ráháb olyan ígéretre támaszkodik, amelynek nagyon kevés alapja van, ha van egyáltalán. Ezt olvassuk a hit hőseiről: „Hitben haltak meg ezek mind, anélkül, hogy beteljesültek volna rajtuk az ígéretek”. Tehát csak ígéreteik voltak a hit kiválóságainak! Ráhábnak ráadásul csak másodkézből voltak ígéretei. Mi van, ha a kémek nem tudják majd megtartani azt, amit ígértek? Mi van, ha Józsué másként dönt, vagy Isten mindezeket felülírja? Ráháb élete az ígéretektől függött. A csodálatos a hit hírességeinek csarnokában az, hogy ezek az emberek bíztak Isten ígéreteiben és azok alapján cselekedtek még akkor is, amikor az ígéretek nem váltak azonnal valóra. Úgy döntöttek – akárcsak Ráháb -, hogy bíznak Istenben, mert ő a szavát adta. Óriásit kockáztatott ez a parázna nő, mindent egy lapra tett fel és nem csalatkozott. Ő nem elméletben hitt, hanem gyakorolta azt. Ez a cselekvő hit. Ez az igazi hit. Ez a hit lép a látszat és a valóság, a látható körülmények ellenére is, mert látja a láthatatlant.

Hunyadi János református lelkipásztor
Ha tetszett az oldal, ide kattintva kinyilváníthatod tetszésedet!
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz