Mindent I. - Kalocsai Református Egyházközség

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Aktuális > Írásaink

Mindent I.

„…ez a szegény özvegyasszony mindenkinél többet dobott a perselybe…
mindazt beledobta, amije csak volt, az egész vagyonát.” (Márk 12, 43-44)

Egy nagyon rövid kis epizód van előttünk, mely szerint Jézus a jeruzsálemi templom előtt azt figyeli, hogy az emberek az istentisztelet után hogyan dobják a perselybe a pénzüket. Egyszer csak megállítja a „filmet”, és kimerevít egy képet, melyen egy özvegyasszony két fillért dob a perselybe. Azonnal odahívja tanítványait, és elhangzik a fenti örök érvényű tanítás. Természetesen messze többről van itt szó, mint az anyagiak. Tulajdonképpen a hit és a keresztyénség lényegét tárja elénk ennek az asszonynak a cselekedete. Jézus nézi, hogy hogyan adakoznak az emberek…. Nem azt nézi, hogy mennyit, nem is azt, hogy mit, hanem, hogy hogyan, miként, azaz milyen szívvel, milyen indulattal adnak. A mindent látó szem, aki megvizsgálja szívünket és mindent lát az életünkben, észreveszi ezt az özvegyet és példaként állítja tanítványai, és minden kor keresztyén embere számára. Miért? Egyrészt azért, mert Krisztus olyan dolgokat is tudott erről az asszonyról, amit senki más. Tudta, hogy nincs senkije. Tudta, hogy nincs szinte semmije. Tudta, hogy mindezek ellenére mindenét, az egész vagyonát beledobja a perselybe, mert szereti Istent és bízik Benne. Isten olyan dolgokat is tud rólunk, amelyeket senki más. Ő nem csak a külső körülményeinket ismeri, hanem azt is, hogy mi megy végbe az életünkben, szívünkben, lelkünkben. Jézus ezért nem foglalkozott a gazdag adakozókkal, ugyanakkor észreveszi a túlcsorduló szeretetet. Isten a szívek vizsgálója, Őt nem lehet becsapni. Ő nem a látszat alapján ítél, hanem igazán és jogosan. Bátorítson bennünket, hogy Isten észreveszi a szenvedőt, a gyengét, az elhagyottat. Abban a korban a támasz nélkül maradt özvegyek szinte a társadalom perifériáján éltek rendkívüli szegénységben. Ezért is van az, hogy a Szentírás különösképpen is hangsúlyozza az irántuk való szeretetet és törődést. Egyenesen istentiszteletnek tartja azt, ha felkaroljuk őket. Látja Isten Fia, hogy ez az asszony körülményei ellenére is szereti Istent. Nem elfordul Tőle, hanem teljesen odafordul Hozzá hittel és bizalommal. Nagy tanítása ez történetünknek: nehéz körülményeink eltaszíthatnak a hittől, de közelebb is vihetnek Istenhez. Rajtunk áll, a mi döntésünk, hogy melyiket választjuk. Az Istenhez közeledőt mindig észreveszi az Úr, soha nem kerüli el a figyelmét. Ezért is mondja az Ige: „közeledjetek Istenhez, és közeledni fog hozzátok”. Ebben a történetben ember és Isten csodálatos találkozását láthatjuk. Senkinek nem tűnik fel ez a jelentéktelen asszony, csak épp Jézus Krisztusnak. Soha ne gondoljuk, hogy sokszor talán jelentéktelennek vélt életünket nem látja és figyeli az Úr! Ő meglát bennünket, meglátja gondolatainkat, meglátja problémáinkat, de leginkább örül a Hozzá való közeledésünknek. Ez az özvegyasszony tulajdonképpen beírta magát a történelembe adakozásával, Jézus helyet adott neki a történelemben, mert látta szíve áldozatát, amely tiszta szívből fakadt.

Hunyadi János református lelkipásztor


Mindent II.

„…ez a szegény özvegyasszony mindenkinél többet dobott a perselybe…mindazt beledobta, amije csak volt, az egész vagyonát.” (Márk 12, 43-44)


Jézust megdöbbenti és örömre indítja a szegény özvegyasszony adakozása, mégpedig azért, ahogyan ez az asszony adakozott. Igazából nem is kellett volna adakoznia, hisz miként adhatott volna tizedet a két fillérjéből, ami a legkisebb váltópénz volt? Miért volt hát mégis ott? Azért, mert hitt Isten gondviselésében és adni akart Istennek! Tényleg adni akart, még ha ezt más nem is veszi észre. Nem hangosan, látványosan adott, pedig mindenét odaadta. Csendesen, örömmel és hittel helyezte minden vagyonát a perselybe. Az ő adománya az igazi adomány, az ő adakozása az igazi „show”, az igazi történés. Ott jön csendesen valaki, aki mindenét, az életét odaadja, és ezt senkinek nem mondja el. A mindent látó szem észreveszi és példaként állítja minden kor embere elé. Jézust meghatja ez a cselekedet, hisz ez az özvegy ezzel Isten kezébe teszi le az életét, teljesen „kiszolgáltatja” magát Istennek. Senkije sem volt, teljesen magára volt utalva. Gondoljunk bele mit jelenthetett az a két fillér neki! Egy gazdag embernek semmit, de neki ez volt az összes vagyona. Ebből az összegből kellett volna megélnie. Ez volt mindene, amivel csak bírt. Ez volt a mindennapi betevője. Pontosan ezért valami elképesztő dolog történik, amikor ezt a mindenét odaadja Istennek. Ezzel a „hit ugrását” teszi meg. Abszolút, teljesen Istentől függ, teljesen Reá hagyatkozik. Ez a létbátorság, ez az igazi kockáztatás. Ez az igazi hit! Hinni azt, hogy ha Urunknak adunk először, azaz teljesen a kezeibe tesszük le az életünket, akkor Ő gondoskodni fog rólunk. Isten Maga mondja Malakiás prófétánál, hogy nyugodtan tegyük próbára Őt. Ez a gyakorlati keresztyénség. Ez nem csak beszéd, szép szavak, kedves gondolatok, hanem a hit gyakorlása! Amíg az ember nem lép, nem „ugrik”, mint ez az asszony, addig mindez csak szép elmélet, amelyben nincs erő. Isten mindenki számára elérhetővé teszi áldásait. A mennyország roskadozik a számtalan áldástól, azonban ezek a források csak a hit ugrásával hívhatóak le. Ha nem ismerjük, hogy mit jelent óriási áldozatot hozni, akkor azt sem tudjuk, hogy mit jelent Istentől függni, Reá hagyatkozni. Addig csak álomvilág a keresztyénség és a hit. „Nem beszédben áll az Isten országa, hanem erőben” - olvassuk a Szentírásban. Ez az asszony ezt értette meg, ezt ültette át a gyakorlatba. Ezért veszi észre a Megváltó és magasztalja fel őt. Noha nem ismerjük a történet végét, azt azonban tudhatjuk, hogy Isten gondoskodott róla, akárcsak a sareptai özvegyről, aki szintén először Istennek adott. Dávid a Zsoltárok könyvében (37,25) nagyon szépen osztja meg velünk Isten gondoskodásának valóságát, amikor ezt írja: „Gyermek voltam, meg is öregedtem, de nem láttam, hogy elhagyottá lett az igaz, sem azt, hogy gyermeke koldussá vált.”

Hunyadi János református lelkipásztor


Ha tetszett az oldal, ide kattintva kinyilváníthatod tetszésedet!
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz