Hittantáborok - Kalocsai Református Egyházközség
Főmenü:
Tetőtől talpig
A Tábor (Matty, 2013. július 1-7.)
„Ti pedig Krisztus teste vagytok, és egyenként annak tagjai.” (1 Korinthus 12, 27)
A fenti jól ismert kifejezés volt a címe egyházközségünk nyári hittantáborának, amelyet ismét a dunaszentbenedekiekkel együtt szerveztünk. Miért e cím? Azért, amit Igénk is mond: mind a Krisztus testét alkotjuk, egyenként az Ő részei vagyunk. Mindenkire szükség van, a legkisebbtől a legnagyobbig, a gyengébbtől az erősebbig mindannyian az Övéi vagyunk. 53 gyermek és 11 felnőtt alkotta a Krisztus-testet táborunkban. 5 testrészen keresztül néztük és tanultuk meg, hogy mit is jelent az egység, és hogy mennyire szükség van minden tagra. A Láb a bölcsesség útján járt, hisz Salamonhoz hasonlóan bölcsességet kér Istentől, hogy tudjon különbséget tenni jó és rossz között. Isten pedig megígérte, hogy bölccsé tesz, és megtanít, melyik úton kell járnunk. A Kéz tette a szeretet tetteit. Az irgalmas samaritánus példáján keresztül láttuk meg ki is a mi felebarátunk, és hogy az igazi szeretet a tettekben nyilvánul meg. Jézus Krisztus mindenkivel azonosul, eggyé válik, ezért mindenkiben a Krisztust láthatjuk meg, és Magával az Úrral cselekszünk jót, ha segítünk embertársainkon. A Száj az igazság szavait mondta. Megtanultuk, hogy mennyire fontos tag a száj és egyben mennyire veszélyes is, ha nem tudjuk megzabolázni, féken tartani. Hallottuk: „A szív teljességéből szól a száj”. Sóval fűszerezett, kedves beszédre buzdított az Ige: jót és jól mondani, a legjobbat „kínálni” a másiknak, mint amikor aranyalmát ezüst tálcán nyújtunk át. A Szív Istennek kedves életet élt. Dániel és társai szíve az Úré volt és ennek alapján cselekedtek, ez határozta meg tetteiket. Egy olyan világban, amelyben minden a látványról, a szemről szól üdítő volt hallani a bölcsességet: „…nem az a fontos, amit lát az ember…mert az Úr azt nézi, ami a szívben van.” A Térd pedig Isten kegyelmén függött. A térd imádkozott, ahogyan azt Dániel is tette. Megtanultuk: imádkozni annyi mint kapcsolatban lenni az Úrral, és Coram Deo, azaz Isten előtt élni az életünket. Hallottuk, hogy mindenkor örülhetünk, szüntelenül imádkozhatunk, és mindenért hálát adhatunk, hisz arra tekintünk, amink van, amivel és akikkel megáldotta Isten életünket. Csodálatos hat nap volt. Persze jutott idő a kikapcsolódásra, feltöltekezésre is. Kirándultunk a Villányiumnál, gyűjtöttük jura-kori kőzeteket, melyekben ott vannak a lábasfejűek. Megtekintettük a Tenkes kapitányának várát Siklóson, átléptük a horvát határt hajóval a Dráván és megcsodáltuk a kormorán kolóniát. Strandon is jártunk, nagyot pancsoltunk. Lovagolhattunk, íjászkodhattunk, és még fúvócsővel is lőhettünk. Volt Ki mit tud?, akadályverseny és még disco is. Nem éheztünk és megállapítottuk, hogy nem véletlenül kapott három Michelin csillagot kis református éttermünk. Szóval nagyon jó volt! Valóban Krisztus teste és annak tagjai voltunk egyenként! Legyen mindezekért az Úr Istené a dicsőség!
Pécsváradi Hittantábor 2012.
2012. július 02 - 07.
Nem ismeretlen helyre mentünk július elején táborozni gyülekezetünk gyermekeivel, hisz Pécsváradon már kétszer is jártunk. Szeretjük a Zengő Ifjúsági Tábort, mert nagyon szép a környezet és természetesen a Dombay tó közelsége mindig plusz pontot jelent a nyári kánikulában. 45 gyermek és 12 felnőtt alkotta az idei csapatot, a „nagy családot”. Igen, egy nagy család voltunk, mert mindig azok vagyunk, de most különösképpen is hangsúlyossá vált ez, hisz József történetét vettük végig a héten. Három csoportban dolgoztuk fel a gyerekekkel József nagy családjának az életét. Természetesen a megtanultakon túl rengeteg lehetőségünk volt a kikapcsolódásra. Minden nap más és más program nyújtott szórakozást és felfrissülést a gyerekeknek. A legnagyobb felfrissülést a minden napi csobbanás jelentette, ami igazi áldás volt az afrikai forróságban. Ismét nagyon jól éreztük magunkat, és együtt tudtunk örülni egymásnak, az életnek, Istenünknek.
Gyermektábor Pécsvárad 2010.
2010. július 12-18.
Gyülekezetünk 2010-ben ismét Pécsváradra a Zengő Turisztikai táborba szervezte gyermektáborát. Két éve 2008-ban már jártunk ott, de akkor egy hétig szakadt az eső, így most azt gondoltuk jó lenne kipróbálni napsütéses időben is. A jó Isten meghallgatta imáinkat, hiszen július 12. és 18. közt ragyogó napsütéses hetet tölthettünk a Dombai-tó partján. 30 gyermekkel, 14 ifissel, 9 felnőttel és két ifis segítővel vágtunk neki a hét izgalmainak.
A hét témája Jézus példázatai voltak. A reggeli torna, reggeli és a reggeli csendesség után délelőttönként két csoportban kerültek feldolgozásra a bibliai történetek. Ebéd után különböző foglalkozások vártak a gyerekekre. Az estéket áhítattal zártuk. A vödrös, vízi pisztolyos vízi csata a patak parton önkéntelenül is mindennapi program lett a nagy hőségben.
Első nap a magvető példázatához kapcsolva délután cserepeket díszítettünk magokkal, ill. üvegdíszt készítettünk. Második nap a búza és konkoly példázatához kalászdíszt készítettünk és "konkolyversenyen" (sorversenyen) vettünk részt. A fiúk horgászhattak és estére vendégek érkeztek hozzánk. Zsolnay Gábor és Csepin Péter hagyományőrző előadást tartottak nekünk, bemutatva a magyarok harci stílusát, fegyvereit és fényképeket kazahsztáni lovas útjukról. A harmadik napon a mustármag és a kovász példázata alapján kenyeret sütöttünk, és nemezből elkészítettük a hit fáját. A nagyok fürödhettek a tóban. Negyedik napon a szántóföldbe rejtett kincs és az igazgyöngyöt talált kereskedő példázatát tanultuk. Este pattogatott kukorica mellett filmet néztünk.
Hittantábor 2011. Izmény
2011. július 04-10.
Idén is sor került a már hagyományosnak mondható nyári református hittanos táborra, idén ismét Izményben.
Ezúttal Jézus korába utaztunk vissza az időben, a helyszín Palesztína. A legkisebbek a sokaságot alkották Kapernaumban, a 10-12 évesek a Genezáreti tó partján lettek Jézus tanítványai.
A legnagyobbak a farizeusok voltak Jeruzsálem templomában. A hét foglalkozásai az elhívás, a küldetés, szolgálat és szeretet témák köré szerveződtek. Az udvaron lévő medence hűsítő vize tette elviselhetővé a forróságot.
Napjainkat reggeli tornával, reggelivel majd énekes áhítattal kezdtük és vacsora utáni esti áhítattal zártuk.
A kitűnő ételek - italok és a gazdag program felejthetetlenné tették az itt töltött hetet, és reményeink szerint jövőre újra találkozhatunk, amit sokan már most nagyon várunk.
Pénteken az egész napot Bikalon, a Reneszánsz élménybirtokon töltöttük. Láttunk madárbemutatót, lovagi küzdelmeket, színdarabokat, a mesterségek bemutatóját, reneszánsz kori zenét hallhattunk és még táncoltunk is. Élményekben dús napban lehetett részünk. A hét utolsó napján gazdag programunk volt: akadályverseny, vízi csata, ki mit tud, tábortűz, táborzárás.
A hét kiemelkedő eseményeihez hozzátartozott az egyébként mindig nagyon finom ételek mellett, a rengeteg fánk és a palacsinta. Ezekből mindenki degeszre ehette magát.
A tábor nagyon jól sikerült. Néhányan felvetették, hogy legközelebb két hétre menjünk táborozni. Hát, ezen még gondolkodunk... De az egy hetes tábor 2011-ben sem maradhat el!