Reformáció a Duna mentén - Kalocsai Református Egyházközség

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Magunkról > Solus Christus - Egyedül Krisztus

Reformáció a Duna mentén


     1541- ben Buda elfoglalásával 150 évre török fennhatóság alá kerültek az ország középső területei. Az oszmán hódítás mérhetetlen pusztítást, szenvedést zúdítottak az itt élő magyarságra. A falvak százai váltak a harcok martalékává, a lakosság jelentős része földönfutóvá. A kialakult hódoltság területéről a kegyurak, az érsekség és a főpapság elmenekült, vagy többen az állandósuló harcokban pusztultak el.
    A török hatalom berendezkedésével szinte egy időben terjedni kezdenek a reformáció tanításai a Dráva és a Duna mentén, Baranyában, majd az egész hódoltságban. Bátor és tudós terjesztői támadnak az új hitnek, az evangéliumnak: a lutheri, majd a kálvini tanításoknak. A kegyuraktól, a főpapságtól elhagyott, szenvedő, meggyötört nép vigasztalását megmaradását látta az új hitben.

    Elsőként kell kiemelnem a névtelen ige hirdetők sorából Sztárai Mihály vándor prédikátor, reformátor munkásságát. Páduában végezte egyetemi tanulmányait. Hazatérve csatlakozott a reformációhoz. 1544 és 1551 között- saját elbeszélése szerint -120 evangéliumi gyülekezetet szervezett meg a Dráva két partján, a Duna mentén és Baranyában. Az éneket, a zenét is a hit terjesztésének szolgálatába állította. Ő szerezte zsoltárunk 197.. 254. 255. 260. és a 384. énekeit is. Baranya püspökévé választják és közre működik a tolnai főiskola szervezésében, ahol kiválóan képzett tanárok tanítanak. Így Wittenbergből tértek haza Thuri Farkas Pál rektor, Eszéki Imre, később Szegedi Kis István  is tanít a tolnai iskolában. A képzés
a kortársak szerint -, igen magas színvonalú, az első protestáns tanítók, prédikátorok iskolájává válik. Itt kezdi el tanulmányait Méliusz Juhász Péter, Debrecen későbbi  püspöke, innen indul el a wittenbergi egyetemre.

    A reformáció fő szervezési időszakában, az 1560-as és a 1570-es években a hódoltság legjelentősebb reformátora volt a kiváló tudós,
Szegedi Kis István. A hazai iskoláin kívül Bécsben, Krakkóban tanult, majd Wittenbergben Luthert és Melanchthont hallgatja. Tudományokban gazdagon tér haza. A kálvinizmus elkötelezettjeként Gyulán, Cegléden, Makón, Temesváron, majd Tolnán szolgál viszonylag hosszabb ideig. 1561-ben török fogságba esett. Egy Hasszán nevű török Szolnokon bilincsbe verte és koldulásra kényszeríttette, hogy a magas váltság díjat összekoldulja. Nem törik meg, ilyen körülmények  között is hirdeti az igét. Mező Ferenc és felesége szinte országos mozgalmat szervezett a kiszabadításáért. Áldozatuk  sikerrel járt, a rabságból szabadulva, Szolnoktól távol, Tolnán telepedett le. Tolnai munkáságát követően  Sztárai laskói lelkésszé szenteli, majd Baranya püspökévé választják. Élete végén Ráckevére költözik, ahol nemzetközileg is elismert, tudományos rangú teológiai műveket írt, melyeket tankönyvként használták az egyetemek Európában. 1570-ben hal meg, Ráckeve temetőjében, jeltelen sírba helyezték örök nyugalomra.

     Ők voltak a mi, a Duna mellékén élők hitvalló ősei, reformátorai, és mellettük azok a laikus hívők, „diakónusok”, akik a megalakult gyülekezetek vezetőivé váltak. Az 1570-es évekre az ország magyar lakosságának 85-90 %- a protestánssá lett. Jól szemlélteti a korabeli állapotot egy 1573-ban keletkezett útleírás. Ungnad Dávid sonnecki és preiburgi bárót Miksa császár és magyar király 1573-ban követségbe küldi Szelim szultánhoz Konstantinápolyba. Ungnad felkérésére vele utazik a tübingiai egyetemen végzett Gerlach István lutheránus lelkész, aki részletes naplót vezetett a Pozsonytól Konstantinápolyba vezető dunai hajóútról. Június 23-án érkeznek Budára, ahol a pasa 30 törököt rendelt kíséretül a hajóra. Útközben kikötnek Ráckevén, Pakson és Tolnán, mindhárom helységben kálvinista magyarok látják vendégül a küldöttséget, gazdagon ellátják őket élelemmel és kiváló borokkal. „ a mezővárosok és faluk Budán alul- írja Gerlach
vallásukra nézve nagyjából kálvinisták részben ariánusok ( ma unitáriusok) Nincsenek tudós hitszónokaik, ezek közül kevesen értik a deák nyelvet, beérik a magyarral.” Tolnán azonban olyan hitszónokot is talál, aki Wittenbergben tanult.

Keressük a továbbiakban, hogy Kalocsára eljutott- e a reformáció ebben a korszakban?

/Bai Jenő presbiter/

Ha tetszett az oldal, ide kattintva kinyilváníthatod tetszésedet!
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz